"Elérni az emberekhez és segíteni rajtuk nagyobb elégedettséggel tölt el, mint bármi, amit valaha is csináltam!"

Az őssejtkutatás alig néhány évtizede megszületett tudományág. A kanadai kutatók kezdettől fogva az élvonalba tartoznak ezen az óriási eredményekkel kecsegtető területen

Jennifer Molson rendőr szeretett volna lenni - egészen addig, amíg 1996-ban egy reggel arra nem ébredt, hogy zsibbad a bal karja. Arra gondolt, hogy talán meghúzta valahol vagy elfeküdte, ám a hét végére már mozgatni sem tudta. MRI-vizsgálat derítette ki, hogy az ok egy igen súlyos betegség: az akkor 21 éves ottawai nőnek szklerózis multiplexe (SM) volt.
2001 őszén kénytelen volt beköltözni egy rehabilitációs központba, hogy ott tanulja meg a mindennapi feladatok végzésének új módjait, például a lábfűzőben és a bottal való járást. - Alig bírtam megállni a lábamon, folyton botladoztam és dülöngéltem - idézi fel a történteket.
Ekkor ajánlotta fel neki az Ottawai Egyetemi Kórház SM-kutató részlegének vezetője, dr. Mark Freedman, hogy vegyen részt egy új, kísérleti kezelésben, az őssejtbeültetésben. Az Ottawai Kórház és az Ottawai Egészségkutató Központ hematológusával, dr. Harry Atkins csontvelő-átültetési szakemberrel közösen kidolgozott eljárás egy a leukémiás páciensek kezelésére alkalmazott módszeren alapult. A kanadaiak a világon az elsők között próbálkoztak ilyen beavatkozással.
Freedman és Atkins azt remélték, sikerül "újraindítaniuk" a páciensek immunrendszerét, miután kemoterápiás szerekkel elpusztították a régit. A kemoterápiás kezelés előtt a vérből kivont őssejtek segítségével kívántak létrehozni egy egészségesebb immunrendszert, amely nem támadja meg az idegek védőburkát, a mielinhüvelyt. Az orvosok abban bíztak, hogy még ha az eljárás nem állítja is meg végleg a páciens állapotának romlását, legalább időlegesen jelentős javulást sikerül elérni általa. Ha pedig a betegség kiújul, legalább megfigyelhetik a folyamatot, s így talán sikerül kideríteniük, mi váltja ki az SM-rohamokat.
2002 májusában Molson megkezdte az igen nehéz procedúrát. Hat hét alatt többféle beavatkozást végeztek, egyebek közt különleges őssejteket, úgynevezett vérképző őssejteket gyűjtöttek a véréből, majd kemoterápiával teljesen "kiirtották" saját immunrendszerét. Megtisztított őssejtjeit, amelyeket addig egy zacskóban tároltak, vérátömlesztéshez hasonló eljárással juttatták vissza alig 20 perc alatt.
Nem állítható, hogy a fiatal nő egyik napról a másikra jobban lett, de az elmúlt öt évben egyre erősebbé vált. 2003 júniusában már segítség nélkül ment végig a templomi padsorok között, hogy házasságot kössön régi szerelmével. Immár több mint két éve nem kell botot használnia, és 2006 májusa óta ismét főállásban dolgozik humánerőforrás-adminisztrátorként. Megint tud autót vezetni és füvet nyírni. Némi zsibbadtság ugyan megmaradt a karjában, de az őssejtbeültetés óta egyetlen új SM-tünet sem jelentkezett nála. Az ilyen kezelésben részesült más pácienseknél is hasonlókat tapasztaltak.
Freedman arra figyelmeztet, hogy az eredmények egyelőre csak előzetes jellegűnek tekinthetők, és még sokat kell tanulni. Vajon idővel kiújul az SM? Az idegek lassú helyreállítása a beültetett őssejteknek köszönhető, vagy a szervezet természetesen is képes a károk kijavítására azután, hogy megszűntek az SM állandó támadásai? - Ezekre a kérdésekre még nem tudjuk a választ - mondja Freedman.

Az őssejtek éretlen "csírasejtek", amelyek osztódásával specializáltabb sejtek keletkeznek, így képződik a csont, a vér, az izmok, a szervrendszerek és a test több mint 200 szövete. Különböző fajta őssejtek találhatók az embriókban, a köldökzsinórvérben, a magzati szövetekben és egy sor felnőtt emberi szövetben, például a csontvelőben, a bőrben, a herékben, az emésztőrendszer nyálkahártyájában, a retinában, sőt még az agyban is; nemrégiben pedig olyan újabb forrásokra bukkantak, mint a kisbabák foga, a magzatvíz és a rákos daganatok.
Az őssejteket két kanadai kutató, dr. Ernest McCulloch (Ontariói Rákkutató Intézet) és dr. James Till (Torontói Egyetem) fedezte fel 1961-ben. Azóta a tudósok azt kutatják, miként hasznosíthatnánk e sejtek javító- és regenerálóképességét olyan betegségek kezelésére, mint az izomsorvadás, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a cukorbetegség, a gerincsérülések és más, a pácienseket valamilyen módon fogyatékossá tevő rendellenességek.
Az alábbiakban néhány izgalmas őssejtprogramot ismertetünk, amelyek iránt nagy az érdeklődés.

Agy és központi idegrendszer
Dr. Samuel Weiss, a Calgaryi Egyetem Hotchkiss Agykutató Intézetének igazgatója 1992-ben megdöbbentette a világot: megcáfolta azt a nézetet, hogy az agyszövet és a központi idegrendszer szövetei nem képesek regenerálódni. A felnőtt emlősök központi idegrendszerében olyan őssejteket fedezett fel, amelyeket laboratóriumi körülmények között és az agyban is rá tudott venni, hogy létrehozzák az agysejtek három fő típusát.
Kutatásai bebizonyították, hogy sérülés esetén a felnőtt agy és központi idegrendszer is képes az őssejtek segítségével helyreállítani önmagát, ám ez a képesség viszonylag gyenge, és ha a probléma kiterjedt - például gerincvelő-sérülés, Alzheimer- vagy Parkinson-kór esetén -, azt ezek a sejtek már nem tudják helyrehozni.
A felnőtt idegi őssejtek tenyésztése és felhasználása a legnehezebb feladat, jegyzi meg Weiss, mivel e sejtekből nagyon kevés van, és csak nehezen tenyészthetők laboratóriumban. Ám ha magzati szövetekből - amelyek felhasználása körül ma is heves viták dúlnak - nyernek ki ilyen sejteket, azok éveken át tenyészthetők, és így óriási mennyiségű idegi őssejthez juthatunk. - Megfelelő tenyésztési eljárással egészen kevés magzati őssejtből több ezer ember kezelésére elegendő sejt állítható elő - mondja Weiss. Ha létezne ilyen sejttenyészet, abból egy baleset után idegi őssejteket ültethetnének be a gerincsérültek szervezetébe, hogy elősegítsék a gerincvelő gyógyulását és meggátolják a bénulást.
Weiss laboratóriumában most azt tanulmányozzák, miként érhetnék el természetes hormonok és fehérjék adagolásával, hogy a felnőttek szervezetében eleve jelen lévő idegi őssejtek intenzívebben és hatékonyabban működjenek - így például a megfelelő szer beadásával elősegíthetnék a gerincvelő sérüléseinek gyógyulását. - Mindenkinek tetszik az az elgondolás, hogy a szervezet saját gyógyító rendszereit sarkalljuk működésre, és az öngyógyító képességünket vegyük igénybe, hiszen így elejét vehetnénk az egyéb forrásból származó átültetések miatti etikai vitáknak - magyarázza Weiss.
Kutatócsoportja 2007-ben ismét feltűnést keltett azzal a felfedezéssel, hogy ha az egereket prolaktinnal - ez a természetes hormon a terhesség és a szoptatás során játszik szerepet - kezelik, azzal rávehetik az őssejteket a mielinhüvely kijavítására. - Ismert tény, hogy az SM-ben szenvedő nőknél a betegség a terhesség idején visszahúzódik - mondja Weiss. Csoportja szerint a prolaktininjekciók is alkalmasak lehetnének az SM kezelésére, mivel elősegíthetnék az őssejtek végezte természetes javítást. Hozzáteszi azonban, hogy az ilyen injekciókra valószínűleg várni kell még néhány évet, mivel az állatkísérletek után óriási ugrást jelent az emberi alkalmazás.

Cukorbetegség
Dr. Timothy Kieffer, a Brit Columbiai Egyetem Molekuláris és Sejtgyógyászati Laboratóriumának docense két a felnőttek őssejtjeit hasznosító módszert kutat, amelyek segítségével vissza- vagy újranöveszthetők lennének az inzulintermelő sejtek. A szükséges őssejtek nagy mennyiségben vannak jelen az ember emésztőrendszerében. - Naponta egymilliárd sejt válik le az ember bélrendszerének nyálkahártyájáról, ezért ez a szövet igen gyorsan szaporodik, és sok benne a könnyen kinyerhető őssejt - mondja.
Ráadásul az embrionális fejlődés során a hasnyálmirigy és annak inzulintermelő sejtjei is a bélről fűződnek le, tehát nagyon közeli kapcsolat van a kétféle szövet között. Kieffer laboratóriumában a bélből nyert őssejteket próbálják rávenni arra, hogy inzulintermelő bétasejtekké alakuljanak át.
A második módszernél az emésztőrendszer más sejtjeit, az úgynevezett K-sejteket keresik, és próbálják meg inzulintermelő sejtekké alakítani. Amikor az ember ételt fogyaszt, e sejtek egy GIP nevű hírvivő hormont állítanak elő, amely a bétasejteket inzulintermelésre készteti. - Ezek a K-sejtek szó szerint megkóstolják az ételt, és ha cukor van benne, GIP-et bocsátanak a vérbe, amely azután a bétasejtekhez jut, és figyelmezteti őket: "glükóz közeleg, ideje inzulint gyártani" - magyarázza Kieffer. - Az őssejtek ott jönnek a képbe, hogy ha az új inzulintermelő géneket közvetlenül a K-sejtekbe építjük be, azok a bél sejtjeinek gyors cserélődése miatt egy hét múlva már sehol sem lesznek. Ha viszont az inzulintermelés genetikai információját az őssejtekbe juttatjuk be, akkor a régi K-sejtek leválása után termelődő új K-sejtekben is jelen lesz a szükséges gén, és minden étkezésnél képesek lesznek inzulint termelni.

Rák
A legújabb kísérletek alapján úgy tűnik, hogy az emberi daganatok jelentős része az őssejtes modellhez hasonlóan fejlődik, azaz csak kisszámú sejt felel a daganat megállíthatatlan növekedéséért. - Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van, mondjuk, 10 ezer rákos sejtje, azok közül csak egy vagy kettő képes újranöveszteni az egész daganatot - állítja dr. Mick Bhatia, a McMaster Egyetem Őssejt- és Rákkutató Intézetének igazgatója. A felfedezés előtt úgy hitték, hogy bármely rákos sejt képes a daganat terjesztésére és áttétek képzésére.
Az elmúlt öt évben egyre több ráktípus esetében találtak arra utaló jeleket, hogy növekedése ezt az őssejtes mintát követi: ilyen például a vér- és a csontvelőrák, több agydaganat, valamint az emlő-, a prosztata- és a vastagbélrák. - Az emberi rákos daganatok őssejtes modellje nagy horderejű dolog - állítja dr. Alan Bernstein, a Kanadai Egészségügyi Kutatóintézetek elnöke. - A felfedezés hatással lehet a rákgyógyszerek fejlesztésének módjára éppúgy, mint a rák diagnosztizálására és kezelésére.
A kutatók jelenleg az új őssejtes modell alapján vizsgálják felül rákmegelőzési és -kezelési módszereiket, s máris új kemoterápiás vegyületeket kezdtek tanulmányozni. Bhatia és kutatócsoportja a normális és a rákos őssejtek közti hasonlóságokat és különbségeket vizsgálja, hátha megtalálja, pontosan milyen tényezők váltják ki a rák kialakulását.

Az őssejtkutatást sok remény és túlzott várakozás övezi - jegyzi meg Timothy Caulfield jogtudós, az őssejtekkel kapcsolatos etikai kérdések szakértője, az Albertai Egyetem kutatója. - Abban mindenki egyetért, hogy ez a munka roppant izgalmas és fontos, de senki sem tudja biztosan, mikor várhatók gyakorlati eredmények.
Az őssejtek tanulmányozásával szerzett információk azonban korántsem csak az egészségügyi felhasználásaik miatt fontosak, állítják a kutatók. A parányi sejtek segítenek megválaszolni egy sor alapvető, az ember biológiai fejlődésével, szövetei kialakulásával és betegségei eredetével kapcsolatos kérdést. - Az őssejtek legnagyobb haszna talán nem is a sokfajta új orvosi kezelésben rejlik majd, hanem abban, hogy általuk sokkal többet fogunk tudni az emberi élet alapvető biológiai folyamatairól.

Magyar őssejteredmények
Már évtizedek óta alkalmaznak őssejteket az orvosi gyakorlatban. Tulajdonképpen őssejteken alapul a csontvelő-transzplantáció is, amikor a beteg sejteket tartalmazó csontvelőt gyógyszeresen elpusztítják, majd ezt követően őssejteket adnak be a betegnek. Az őssejtek a szervezetben megtapadva vérsejteket termelő sejtekké alakulnak át, és pótolják az elpusztult csontvelői sejteket. Hazánkban évente mintegy 200 csontvelő-átültetés történik.
Miután azonban kiderült, hogy az őssejtek nemcsak vérsejttermelő sejtekké, hanem egyéb sejtekké is át tudnak alakulni, egyéb betegségekben is felmerült alkalmazásuk.
Magyarországon az infarktus miatt bekövetkező szívizompusztulás kezelésére, a rossz szívműködés javítására először 2005-ben, az Országos Kardiológiai Intézetben került sor őssejtadásra, később a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikáján is elkezdődtek a vizsgálatok. Országosan eddig legalább tíz infarktusos betegnek adtak őssejtet ebből a célból. A beavatkozás után jelentősen javult a szívműködésük.
Egy másik alkalmazási terület a lábszáron és a lábfejen kialakuló súlyos, nem gyógyítható fekélyek kezelése - korábban ezek miatt akár amputációra is sor került. A beadott őssejtek viszont olyannyira helyreállították a keringést, hogy a fekélyek területe számottevően csökkent, illetve teljesen meggyógyult.
Debrecenben hasonlóan jó eredményeket értek el az autoimmun betegségek kezelésekor. Ekkor a hibás immunsejtek idegennek ismerik fel a beteg szervezetének saját sejtjeit, és szisztematikusan pusztítják azokat - az őssejtterápia után megjelenő immunsejtek viszont már hibátlanul működnek, és megszűnik a beteg "önpusztítása".
Őssejtek többféle forrásból nyerhetők. A legbiztonságosabbak a szervezetből származó, úgynevezett autológ őssejtek, mivel ezekkel szemben nem lép fel immunválasz. Mivel a köldökzsinórvér nagy mennyiségben tartalmaz őssejtet, ezért egyre többen igénylik - ma Magyarországon minden huszadik várandós nő -, hogy a gyermek születésekor a köldökzsinórvérből válogassák ki az őssejteket, ezeket több évtizeden át tárolják, hogy ha a gyermeknek később szüksége lesz rájuk, fel lehessen használni azokat.
Ez azonban korántsem olcsó mulatság: egy ilyen szolgáltatás jelenleg több mint 300 ezer forintba kerül.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés