Magyarországon évente 200 gyerek születik olyan agyi sérüléssel, amelynek egyik következménye a fokozott izomtónus, a spaszticitás.
A legfontosabb gyógyítási módja a tornáztatás, csakhogy ez rettenetesen nehéz, hiszen görcsös, feszes izmok ellenében kell mozgatni a testrészeket.
Dr. Vekerdi Zsuzsanna, a Debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat intézetvezető főorvosa sok-sok éve foglalkozik spasztikus gyerekekkel. Hazánkban ő vezette be azt a módszert, amely a túlfeszült, görcsös izmok átmeneti gyógyszeres megbénításával lehetővé teszi a környező többi izom normális működését, erősítését és ezáltal nagy mértékű javulás érhető el. Ezt a kezelést jelenleg a Debreceni Gyermekrehabilitációs Központban és a budapesti Bethesda kórházban tudják nyújtani, de a főorvosnő több ilyen központ kialakításán is dolgozik.
A doktornő a Kossuth Rádióban elmondta: spaszticitásnak a fontos definíciója egy sebességfüggő ellenállás fokozódás, tehát ha gyorsabban mozgatni próbálunk egy végtagot, akkor hírtelen befeszül az izom, ellenáll a mozgatásnak, szemben azzal, ahogy egy normális izom erre reagálni tud. Általában az az álláspont, hogy a kezdeti életkorban, tehát néhány éves korig lehetőség szerint különböző konzervatív eljárásokat kell kombináltan alkalmazni és a műtéteket csak végső eszköznek tekintjük, minél később.
A gyógytorna az alapkezelés, de emellett vannak különböző testre helyezhető eszközök is, amivel csökkenteni próbáljuk a tónust és a helyes tartást megpróbáljuk beállítani. A gyógyszeres kezelések közül pedig a legjobban az válik be, amelyiket helyileg lehet alkalmazni, nem kell, hogy bekerüljön a véráram útján a szervezetbe, hiszen akkor az egész szervezetben eloszlik és olyan helyre is kerül, ahova nem kívánatos.
Általában a legkorábban kétéves korban lehet ezt a kezelést alkalmazni és körülbelül olyan hat-hétéves korig, ekkor a legoptimálisabb. Nincs kizárva más életkorban, más indikációban, például fájdalom esetén. A kezelés különben körülbelül 15 éve ismert a világon, vannak olyan központok, országok, ahol százával kezelik már a gyerekeket rutinszerűen. Ez nálunk is előbb-utóbb bekövetkezik, de csak három éve ad egy speciális gyógyszerkontingenst az egészségbiztosító, tehát nincs annyi gyógyszer, hogy holnap mindenki megkaphassa.