Egy jó nap
Ma csudajó napunk volt! Eszterem nagyon vidám volt és ügyeskedett egész nap. Ebéd után aludt egy jót és folytattuk a munkát. Egyre jobban erősödik, ha így folytatjuk, akkor jövő héten már visszanyeri a régi önmagát.
Levágtam a haját is ma és most még azt is jól viselte. Én már nem annyira, mert olyan kis sajtkukac, ha tíz kezem lenne is kevés lenne, de megoldottuk. Milyen jó volt, mikor még a fodrász nénije vágta és nekem csak annyi dolgom volt, hogy fogtam az ölemben a kis manómat.
Olyan jó látni, ahogy napról napra fejlődik, rácsodálkozik a dolgokra és olyan feladatokat is megcsinál, amit eddig nem. Persze nem bízom el magam, mert tudom, hogy minden folyton változhat és ma még így, holnap úgy, de olyan jó örülni ezeknek az eredményeknek!
A jövő héten már új könyvet veszünk elő, kíváncsi leszek mit fog felismerni és megmutatni belőle. Van egy pár új ötletem a fejlesztéséhez, egy-kettőt abból is kipróbálunk a hét folyamán. Ilyenkor nincs fejlesztő foglalkozása, nyári szünetben leállás van, de nálunk három hónap semmittevés végzetes lenne. Sajnos a súlyosan fogyatékos gyerekeknél ennyi kihagyás hatására visszaeshet minden , lehet előlről kezdeni. Aki meg tudja oldani, nyáron magánterapeutát fogad a gyereknek, aki nem saját maga fejleszti és tornáztatja a gyereket. Sok szülőtársamtól hallom, hogy még így is előfordul, hogy szeptemberben be kell hozni a lemaradást, mert elmúlhatnak azok, amiket már egyszer tudtak. Egy kis pihenés azért a gyerekeknek is jár, de nem szabad hagyni, hogy tétlenül teljen el a három hónap.
|